Belépés
WEBMail rendszerbe

Hírek

2011-08-25
Hőségrisztás hirdetmény!
Részletek itt


2011-08-12
Tájékoztatás a lakásfenntartási
támogatás rendszerének
2011. szeptember 1-jétől
hatályos módosulásáról
Részletek itt


2011-07-03
Felkerült a Júniusi
kalendárium



Régebbi hírek
itt olvashatók

Az egykori Szatmár vármegyében igen gyorsan elterjedt a 16. században kibontakozó reformáció hulláma. A vármegyében a reformáció Drágfi Gáspár pártfogása alatt, 1527-től kezdett hódítani. A reformáció minden bizonnyal földesúri pártfogás mellett honosult meg Géberjénben, mivel az ecsedi Báthory család a reformáció támogatói között tűnik fel, és Géberjén a reformáció idején a Báthory birtoktestek részét képezte. Az új tanok könnyen meghonosodtak a településen, és gyökeret is vertek, oly mértékben, hogy nem befolyásolta a későbbiekben a hithű katolikus Jékey Ferenc, és Jékey család jelenléte sem.
    A géberjéni református egyházra vonatkozó források igen csekély számban maradtak fenn. Az egyház tulajdonában az elődök hűtlensége, gondatlansága miatt, egy 1882-ben datált Aranykönyv kivételével, semmilyen dokumentum nem maradt az utókorra. A géberjéni egyházra vonatkozó információkat többek között Kiss Kálmán 1878-ban kiadott munkája,  A Szatmári Református Egyházmegye története, nyújt, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzött másolatok. A Kiss Kálmán - féle gyűjtés azért jelent nagy segítséget, mert több információt szolgáltat az 1792 előtti időkre, pontosabban 1699-től kezdve sorolja a Géberjénben szolgáló lelkészeket. Ezek az adatok kiegészítik a hiányos levéltári forrásanyagokat, mivel azok csak 1792-től 1942-ig állnak rendelkezésre. Egy 1976-os gyűjtésből viszont kiderül, hogy a faluban és így a parókián is valamikor 1807 előtt tűzvész pusztított. Ezért legkorábbról csak 1807-től voltak meg anyakönyvi és más feljegyzések a géberjéni parókián, amelyek később nem megfelelő tárolás során elenyésztek. A fent közölt tények viszont nem azt jelentik, hogy a datált éveket megelőzően nem volt élénk egyházi élet a faluban, mivel az 1809-ben közétett egyházi javak conscriptiojából kiderül, hogy már 1659-ből származó úrasztali eszközök is vannak a géberjéni egyház birtokában, tehát a 17. század közepén már egy reformált közösség élt a faluban.
    1699-től 1865-ig nézve a lelkészek neveit, és szolgálati idejét, azt látjuk, hogy a papfogadás és marasztalás ekkori szokása szerint szinte évenként váltogatták egymást a papok. Elenyésző volt azok száma, akik több évet, esetleg évtizedet töltöttek géberjéni szolgálatban. Ez magyarázható azzal, hogy kis település lévén, kevés volt a papi jövedelem, a stólapénz, ami kiegészítette volna a prédikátori fizetést. A kis lakosságszám következtében kevesebb volt az esküvő, a keresztelő, a temetés. A feljegyzések szerint 1770-ig még a tanítói funkciót is a tiszteletes töltötte be. A forrásokat tanulmányozva kiderül, hogy a falunak eztán is ritkán volt állandó tanítója. A rectori fizetés alacsony volta, megélhetést sem biztosító kevéssége miatt a tanítói állás betöltése akadozott, így ezt a feladatot (kántorizálást, kicsik tanítását) szintén a pap látta el azt.
    1670-től Géberjén lett az anyaegyház, hozzátartozott Fülpös, Győrtelek és Fülpösdaróc is. Győrtelek harangját még 1726-ban is Géberjénben használták. Daróc 1731-ben vált el az anyaegyháztól, Győrtelek pedig 1742-ben.
    Az 1809-es összeírás szerint a községnek egy fatemploma volt akkor, amely az irat keletkezése előtt közel 60 éve épült, erre bizonyíték az a szemöldökfa (Anno 1740), amely a most is álló, 1883-ban épített templom falában látható.
    A ma álló templom megépítésről egy 1882. május 1-jéről származó lelkészi feljegyzés olvasható a már említett Aranykönyvben. Juhász József lelkész közli, hogy 1882. április 18-án, Szatmáron tartott Vállyi Jubileum során Jékey Mór, géberjéni főgondnok és Kiss Áron esperes közreműködése folytán a jelenlévők a géberjéni református templom építési alapjára 240 frt 90 krt. összeget ajánlottak. Ezen pénzösszeget ajánlók mellett a géberjéni egyházközösség tagjai is hozzájárultak, pénz-ill. tárgyi adományokkal a templom építéséhez. Géberjén község lakosai saját pénztárukból 200 forintot, nevezett esperes pedig 60 forint állami segélyt eszközölt az egyház részére. Géberjén földesura, Jékey Mór, főgondnok a templom falához 12 ezer téglát, a karzathoz egy szál tölgyfagerendát, három küszöbnek való fát, egy ócska ajtót, és egyéb, az építéshez szükséges anyagot adományozott.

További adományok:

-   Özv.Bakó Lajosné egy értékes abroszt az úr asztalára,
-   Nagyságos Ujfalusi Sándorné egy értékes, fekete, gazdagon aranyozott asztalterítőt; a templom párkányához téglát,
-   Tekintetes özv. Nagy Györgyné 10 forintot,
-   egy Sára nevezetű asszony pedig a katedrára egy ezüstszegélyű, kékszínű terítőt ajándékozott.

Az építkezésen a falu és más községek szakemberei dolgoztak, valamint valamennyi helyi férfi és asszony segítette a munkát, 1883. áprilisára elkészült a torony nélküli templom. A torony megépítésére majd 1907-ben kezdődött meg a gyűjtés. Az adományozók neveit Győry László lelkész felvezette a géberjéni református egyház aranykönyvébe. A toronyépítési célra ezeken felül a község szülötte, N. Tomori Bálint, aki ekkor az Egyesült Államokban élt, az amerikai hitsorstársaktól 227 koronát gyűjtött össze. A Jékey család adománya, valamint a falu lakosságának összefogása (géberjéni ifjúság éves báljából, a közalapi segélyből, és az egyháztagok közmunkájából származó bevétel) még megtoldotta az összegyűlt pénzösszeget, amelynek köszönhetően a község lakói közös erőfeszítéssel lecserélték a templom tornyát.

Géberjénben szolgáló prédikátorok:

írta: Máté Krisztina       

Homoródalmás
Testvérközségünk