Mottó:"Az emberek nem meghalnak, hanem megölik magukat."
Seneca

Szeptember, a szentek hónapja.  Elnevezései: Õszelõ, Földanya hava, vénasszonyok nyara. Jellemzõi: szüreti elõkészületek, betakarítás, a legmunkásabb hónap, iskolakezdés.

Idézet egy régi kalendáriumból: „Sarjúhordással az õszi esõk megjövetele elõtt végezni kell. Kezdjük az õszi vetést, a burgonyaszedést. A kétnyíretû juhokat másodszorra nyírjuk. Sertéseket makkra hajtsuk, a hízlalni valókat kiszemeljük. A koránérõ szõlõbõl már pénzelni lehet, rendbe hozzuk a szüreti edényeket. Jó idõt ígér, ha az éjjelek hidegek, ha a nap tisztán áldozik le, rosszat, ha a hernyók kibújnak a földbõl, ha a ganéjbogarak reggel repdesnek."

Kalendárium
1. Egyed napja
A Tizennégy Segítõszent egyike. Fõleg a bûnösök szószólójaként, a szoptató anyák védõszentjeként, néhol a jószág patrónusaként tisztelték. A középkori egyházban köménymagot szenteltek az õ nevében a jószág betegsége, megrontása ellen. Ünnepe naptári helye miatt is többfelé õszkezdõ napnak számít. A palóc hagyományok szerint a rozs, és az õszi búza vetését ezen a napon kell elkezdeni. Az e napon vetett búzának bõ termést jósoltak. Ez volt régen a disznók „hízóba fogásának" napja is.

4. Rozália napja
Rozália a katolikus barokk népéletnek egyik legjellegzetesebb alakja, az egykori járványos betegségek kiemelkedõ hazai védõszentje. Életérõl keveset tudunk, de Szûz Szent Rozália himnusza még a XIX. század kolerajárványainak idején is egyike volt a legkedveltebb, régebbi ájtatosságainknak. Rozália, népies alakváltozataiban Rozi, Rúzsa, Rozáli, még a közelmúltban is egyike volt a legkedvesebb paraszti nõneveknek.

5. Lõrinc napja
Lõrinc rontónap. „Belepisil" a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. A dinnyeszedés vége, mert a mondás szerint: "Belehugyozik Lõrinc a dinnyébe", ezért lucskos, íztelen lesz a nyári dinnyefajta. Lõrinc fordulónap is: az õszies hangulat, az õszi idõjárás már elõreveti árnyékát. A nap idõjárásából következtetni lehet az õszre: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes õszi napok várnak ránk.

8. Kisasszony, illetve Kisboldogasszony napja
Szûz Mária születésének emléknapja. Már a XI. században is számontartott ünnepünk. Mária születésének gazdag apokrif hagyományai vannak, amelyek a kódexirodalmunkba is bekerültek. Kultusza a barokk idõkben káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária titulusa lehetett, a barokk idõkben aztán a Kisasszony búcsúnapot választották hozzá. Õsi pogány õszkezdõ nap. A fecskék is összesereglettek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek, ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak". Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos.

12. Mária nevenapja
Számos templom, kápolna helyezte magát Szûz Mária nevének oltalmába, ezért egyes vidékeken ez a búcsú napja. Jó alkalom volt a vendégségre, amikor messzirõl is eljöttek a családtagok egymást meglátogatni, nagy volt a sütés-fõzés. Megjelentek a vásárosok is, úgyhogy a búcsú igazi népünnepély volt. A Mária keresztnév igen kedvelt volt a parasztság körében, és máig gyakran elõfordul. A kultusz németes jellegét máig megõrizte. Kunsziget öregjei szerint, ha ezen a napon szép az idõ, akkor a vénasszonyok nyara hosszú és derûs lesz.

15. Hétfájdalmú Szûzanya napja
Ezen a napon emlékezik meg az egyház Mária felmagasztosult anyai fájdalmáról. A kultusz felvirágoztatása körül különösen a koldulórendek buzgólkodtak. Költészetünk legrégibb és legszebb középkori emléke az Ómagyar Mária-siralom, amely már a XIII. században tanúskodik Mária még napjainkban sem lankadó tiszteletérõl. Az irodalomban egyébként is gyakori motívum a szenvedõ Szûzanya képe. A Pieta mint az isteni és emberi szenvedés megfoghatatlan szimbóluma, a középkor végének alighanem legegyetemesebb áhítatforrása lett.

21. Máté napja
Apostol és evangélista. Vámszedõ volt, mielõtt Jézushoz csatlakozott volna. Ábrázolásain ifjú alak áll mellette, mert evangéliumát Jézus nemzetségfájának elmondásával kezdi. Olykor könyvet, alabárdot adnak a kezébe. Több Vámos elnevezésû falu választotta patrónusának a vámon ülõ Mátét.

22. Móric napja
Móric római katonatiszt volt, aki 300 táján társaival a Rajna-vidéken szenvedett vértanúhalált. Ez magyarázza, hogy Móric sokfelé a katonák, fegyverkovácsok, késesek védõszentje lett.

Egyetemes középkori népszerûségét nevébõl képzett számtalan családnevünk is bizonyítja: Móricz, Maricz, Mórocz, Móra. Keresztnévként is sûrûn elõfordul.

A kelta naptárban ez az õszi napéjegyenlõség, a betakarítás, a szüret ünnepe: Mabon (szeptember 22.-én napnyugtától március 23.-án napnyugtáig). Tartalma, jelentése: a harmónia, az egyensúly, a végsõ lecsengés, amikor az ember megnyugszik.

24. Gellért napja
Gellért (1046-ban halt meg) Csanád elsõ püspöke volt. Bencés szerzetesként hazánkba, Szent István udvarába jutott, és a király tanácsadója, Imre herceg nevelõje lett. Késõbb bakonybéli remeteségbe vonult vissza, de közben a király õt emelte a csanádi püspöki székbe. Szent István halála után, a vallási és trónviszályok idején Gellért a lázadók kezére került, õk ölték meg, letaszítva a Duna melletti és késõbb az õ nevét viselõ magas hegyrõl. Holttestét Csanádra vitték, egyik ereklyéje a szegedi Fogadalmi Templomban látható.

29. Mihály napja
Fõangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme. Az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Õsi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak is, fõleg, ha a pogányság ellen a hitért küzdenek. A világ végén harcolni fog minden hívõ keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti õket a másvilágra. Õ teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály tehát az Utolsó Ítélet arkangyala. Hol a világítélõ Krisztus társaságában, hol pedig önállóan, két kezében karddal és mérleggel jelenik meg a középkori templomaink kapubejárata fölött, vagy bent a diadalíveken. A Szent Mihály naphoz sokféle idõjárással kapcsolatos hiedelem fûzõdik. Ha Mihály itt találja a fecskéket, akkor hosszú-szép õszre lehetett számítani. Egy göcseji mondás szerint Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkõztet. Ez a nap a kisfarsang kezdetét is jelentette, amely Szent Mihály napjától Katalin napjáig tartott.

Ház körüli munkák
Elõkészületek a szüretre. Az idõjárástól függõen (napsütés) kezdõdhet a szüret, ezért jobb, ha mindent normálisan elõkészítünk. Takarítsuk ki a hordókat és a pincét, szedjük szét és rakjuk össze a szõlõprést, tisztítsuk meg jól az összes szerszámot, amire szükségünk van a szüret idején.  

Gyümölcs betakarítás. Ebben az idõszakban folyamatosan érnek a gyümölcsök. Az alma- és körtefajták szedését a gyümölcs érésekor kezdjük el, mert túlérve a minõségük romlik. Mindkét gyümölcsöt több hullámban szedjük. Az õszi körték közül akkor szedhetõ az Alexander és a Bosch, amikor a színük halványzöld és a héj még nem sárgul. Alacsony hõmérsékleten, magas páratartalom mellett tárolva utóérik, januártól igen finom. Ha a dió és a mandula termésburka megreped, majd szárazon felpöndörödik, a szüretet el lehet kezdeni.

A gyümölcsöket aszalással lehet a legjobban a télire tartósítani. Tisztítsuk, és mossuk meg õket, majd vékony szeletekre vágva aszalókeretben a szabad levegõn, vagy gyümölcsaszalóban (ennek hiányában: alacsony hõmérsékletû sütõben) aszaljuk és tegyük el száraz helyre.

Rengeteg gyógy-, és fûszernövény levelét tartósíthatjuk szárítással, Készítsünk fakeretet, amire szúnyoghálót kell feszíteni és megvan a szárítókeret. Ne a napon, hanem mindig az árnyékban, de szellõs helyen szárítsuk õket, mert különben sokat veszítenek hatóanyag tartalmukból.

A betakarításnál keletkezett zöld hulladékot komposztáljuk, vigyázva, hogy fertõzõ anyag ne kerüljön bele. Építsünk belõle 0,6-1 m magas prizmát. Alulra kerüljenek a nagyobb ágak, gallyak, majd ha van, érett istállótrágya, föld, majd szerves konyhai és kerti hulladékok, végül a tetejére is föld. A többi munkát majd elvégzik a földigiliszták.

Mit lehet kapni szeptemberben a piacokon?
Õsszel a természet mindent elénk önt a bõségszaruból, csak választani kell. Érdemesebb ilyenkor azokat fogyasztani, amelyek hamar elromlanak, vagy nem tudjuk a természetes tartósítás (aszalás, szárítás, vermelés, tejsavas erjesztés, cukor nélküli befõzés) eszközeivel eltenni a szûkösebb idõkre. A szõlõ. Csodálatos növény, rendkívül hasznos az egészség szempontjából. Akár egy szõlõkúra is beiktatható (1 hét csak szõlõn és teljes õrlésû tönkölykenyéren). A gabonafélékkel együtt a legrégebben termesztett kultúrnövényünk. Az egyiptomiak, perzsák, fõníciaiak, zsidók, már 6-7000 évvel ezelõtt szõlõt termesztettek. Táplálkozástani szempontból rendkívül értékes, szénhidrát tartalma 16-22 % között változik, fajtától és a termesztés körülményeitõl függõen. Vitamintartalma jelentõs: C-, B1-, B2-, biotin, folsav. A szõlõmag bélzetének 50 %-a szõlõolaj, egy zöldessárga színû, kellemes ízû és illatú kiváló tulajdonságokkal rendelkezõ étkezési anyag. Szerves savai közül a borkõsav és almasav a legtöbb, de van benne citrom és borostyánkõsav is. Termesztésben két részre oszthatók: csemege és borszõlõkre. Ez utóbbiak vastagabb héjúak és nem olyan kellemes ízûek, mint a csemegeszõlõk (fõleg a muskotályosok), amelyekbõl préselt ital rendkívül jótékonyan hat a délelõtti méregtelenítési folyamatokra. A csemegeszõlõ fürtjeit csak akkor szedjük, amikor már teljesen érett, mert a szõlõ nem képes utóérésre. A gyümölcsök közül ilyenkor érnek be a télire eltehetõ körték, õszibarackok, almák, amelyekrõl már részletesen megemlékeztünk.

A szilvafajták közül érdemes megemlíteni a különösen értékes, magvaváló besztercei szilvát, amelynek fogyasztása feltétlenül ajánlott. Rendkívül magas a gyümölcscukor tartalma (13 %), ezért akárcsak a cseresznye könnyen befõzhetõ cukor nélkül. Sok élelmi rostot is tartalmaz, ezért hashajtásra az aszalt változatával együtt kiválóan alkalmazható.

A zöldségek közül eléggé mellõzött a kabakosok családjához tartozó tök használata, pedig rendkívül változatosan felhasználható. Sok fajtája ismert, a leggyakrabban a fõzõ-, sütõ, laskatököt, illetve a cukkinit és a patisszont használják étkezési célokra. Sütve, rántva, töltve, fõzeléknek, levesnek, még vegetáriánus „rablóhús" részeként is elkészíthetõ. Sõt, amit kevesen ismernek; fasírtnak is kiváló. A kolbásztök, amelynek példányai elérik az 1 m hosszúságot is nagyon finom rántva, vagy csicseriborsó bundában (pakora).

Táplálkozás és természetes élet
Edmond Bordeaux Székely nevét sajnos nagyon kevesek ismerik ma Magyarországon. Pedig ez a kiváló ember az egész világon rengeteget segített az embereknek, hogy visszataláljanak az egészséges életformához, amitõl a nyugati típusú civilizáció olyan durván elfordult. Definíciója szerint a betegség és az egészség: „A kozmikus és természeti erõkkel való összhang hiánya és összhangja." Ilyen egyszerûen - ennyi. Még annyit tegyünk hozzá, hogy napjaink betegség dzsungelében sem kell eltévednünk, mert ahogyan õ fogalmaz: „Csak egyetlen betegség van, az összhang hiánya a természet törvényeivel, amelynek szimptómái aszerint válta­koznak, hogy milyen mértékben hagytuk el a természet törvé­nyeit; ez a betegség alaptörvénye."

Téziseit ragyogó életmûvével igazolta, mert azon kevesek közé tartozott, aki nem csak tudta, hogy miképpen kell természetesen, betegség nélkül teljes értékû életet élni, hanem meg is tette! Az 1930-as évek végétõl 33 éven át Mexikóban, a Rancho la Puertán 124.000 beteg (köztük rengeteg gyógyíthatatlannak vélt) ember nyerte vissza egészségét az õ módszerének segítségével. Köztük volt Szentessy E. András és felesége, akik halálosnak tartott betegségeikbõl felépülve létrehozták Magyarországon is a Székely életmû kiadását, így ma már mi is hozzájuthatunk ehhez a kincshez. Székely professzor módszerének lényege egyszerû. „Azzá válsz, amit megeszel" - ezt halljuk Hippokrátész óta számtalan bölcstõl - és ez igaz is! Sejtjeinket azokból az elemekbõl építjük fel, amiket táplálékként magunkhoz veszünk, ezért aki ehhez szokott hozzá - ezt is fogja kívánni! A civilizált ember már születése elõtt (az anya helytelen táplálkozása, és a környezetszennyezés következtében) természetellenes, testidegen anyagokkal találkozik, ezért ebbõl fog felépülni. Ne csodálkozzunk tehát, hogy gyermekeink allergiával születnek és még arra is van példa, hogy az anyatej is allergizálja! Ennek az elvnek alapján meg kell szabadítani a szervezetet azoktól az anyagoktól, amelyek felépítik. Az ember szervezetének legalább 90 %-a kicserélõdik egy év alatt. Egy számítás segítségével megállapítható, hogy kinek mennyi idõ szükségeltetik ehhez pontosan (életkor és testsúly függvénye), majd követni kell Székely professzor ún. kozmovitális életrend programját. Az elsõ idõben kizárólag nyers gyümölcs és zöldség segítségével elkezdjük a hibás mûködésû sejtek lecserélését, majd gabonafélék (fõleg csíráztatott), szárított gyümölcsök és olajos magvak, illetve természetes, (nem pasztõrözött) nyers tej és természetes (nem génkezelt) tojás, segítségével újraépítjük, ezúttal már jól mûködõ formában a testünket. Mire idáig jutunk, minden eddigi betegségünk megszûnik, mivel nincsen táptalaja a kórokozóknak és az immunrendszerünk is képes a feladatát kifogástalanul ellátni. A módszer része a menetközben minden nap elvégzett rendszeres lelki és testgyakorlás, a nap és vízfürdõ, illetve betegségek esetén; természetes gyógymódok alkalmazása. Így szervezetünk feltöltõdik kozmikus, asztrális és mentális vitalitással, azaz életerõvel. Mivel a betegségek csak akkor lépnek fel, ha ez az életerõ nem elegendõ, ezért az újra helyreállt kozmikus egyensúly garantálja az egészséget életünk végéig.

Az út nehéz és rögös. Csak olyan ember vállalkozzon rá, akinek elegendõ kitartása, akaratereje van azokra az idõkre, amikor a hibásan felépített szervezet még erõsen igényli a silány minõségû (ám nagyon finom) kedvenc ételeit. Amikor a tisztulás megtörtént, akkor ez az érzés elmúlik és automatikusan azokat az ételeket kívánja, amik a számára valóban hasznosak.

Két dolgot azonban érdemes errõl a folyamatról elmondani.

• Egy átlagosan leromlott szervezetû középkorú embernek kb.12 - 14 hónapra van szüksége ahhoz, hogy újra egyensúlyba kerüljön a természettel.
• Ha az állapot elérése után, visszatér a régi (hibás) életmódjához és táplálkozási szokásihoz, akkor az egyensúly felborul, és a betegségek újra elõjönnek.

Mindenkinek a saját felelõssége, hogy miképpen dönt a sorsáról. Akit a részletek érdekelnek, tanulmányozza Edmond Bordeaux Székely mûveit a természetes és egészséges életrõl és minél elõbb lépjen, hiszen tudjuk: minden évszakot 5 napos böjttel zárunk le, hogy a következõt tisztán kezdhessük.

Testmozgás, sport
A szabadtéri sportokat még mindig gyakorolhatjuk. Ha szerencsénk van és a vénasszonyok nyara elég hosszú, akkor válogathatunk közöttük. A teljesség igénye nélkül nézünk néhányat közülük: A tenisz szinte az egész szervezetre jó hatást gyakorol, mert a lábmunka szerepe jelentõs (a tüdõt alaposan megdolgoztatja), a kar és hátizmokat is igénybe veszi. A labdarúgás (népszerûbben foci), ha nem profi szinten ûzik, nagyon élvezetes kollektív energiákat mozgató sport. Erõsíti a lábakat, a tüdõt és a szívet, illetve az összetartozás érzését. Az atlétika szabadon is mûvelhetõ ágai: a futás, a magas és távolugrás szintén jótékony hatással vannak a kar-, lábizmokra és a tüdõre. Talán ilyenkor a legérdemesebb a természetjárást gyakorolni, hiszen az õszi erdõ olyan színeiben gyönyörködhetünk, amelyeket nem érdemes kihagyni. Ne feledjük, minden sportszerû mozgás feltölt bennünket kozmikus energiával, friss levegõvel és napfénnyel, vagyis éppen kozmoterápiát alkalmazunk.

Szellemi, lelki (kulturális) táplálék

Edmond Bordeaux Székely gyógyterápiájában külön kiemeli a szellemi és érzelmi élet fejlesztésének fontosságát. Az élet nem csak a fizikai síkon zajlik körülöttünk, hanem gondolatokkal és érzelmekkel is találkozunk nap, mint nap. Ezek helyes „megemésztése" határozza meg fizikai állapotunkat, hiszen, az itt elõállt egyensúlyi helyzet egészséget, a hiánya, pedig betegséget jelent. Ne terheljük ezért magunkat olyan felesleges érzelmekkel, mint a napi gazdasági és politikai élet hírei, munkahelyi pletykák, kisstílû intrikák, vagy megoldhatatlan problémákon való rágódás. A probléma akkor keletkezik, amikor a vágyaink és álmaink nem valósulnak meg. Ilyenkor két dolgot tehetünk:

• megkeressük a reális megoldást, és határozottan, késlekedés nélkül megtesszük,
• mivel megoldani nem tudjuk, ezért elfogadjuk a helyzetet és „elengedjük" a vágyakat.

Ez utóbbi rendkívül nehéz, de a betegségek döntõ része a megoldatlan és feldolgozatlan „nem elengedett" gondok következménye. Érdemes rajta elgondolkozni: megéri?

Receptek

Tökfasírt
Hozzávalók: 0,7 kg nyers, hámozott, kimagozott tök, 12,5 dkg kenyér, 3 tk Vegamix, kb. 5 ek burgonyapehely, kb. 5 ek kukoricapehely, 4 gerezd fokhagyma, 1,5 ek majoránna, 1,5 tk lestyán, 1 tk édesnemes pirospaprika, 2 mk õrölt fekete bors, 2 mk tengeri só, olaj a sütéshez.

Elkészítése: a tököt hámozzuk meg, távolítsuk el a magokat és belét, majd húsdarálón daráljuk meg. Finom lyukú hálón (tüll, vagy géz) alaposan csavarjuk ki. A töklébe áztassuk be a darabokra vágott kenyeret. Ezután nyomkodjuk ki a felesleget, és egy tálban mérjük össze az összes hozzávalót. Kézzel alaposan gyúrjuk össze. Az állagát a tök és a kenyér nedvességtartalma határozza meg. Ezt a hozzáadott pelyhekkel stabilizáljuk, illetve a maradék lével, ha szükséges. Negyedóra pihentetés után, ha jól ragad, gombócokat formálunk belõle, és zsemlemorzsába forgatjuk. Forró bõ olajban sütjük, vagy aki jobban szereti kevés zsiradékban, akkor olyan edényben, amiben nem ragad le. Próbasütés után még adagolható hozzá pehely, ha szétesne.

Rántott patisszon (vegetáriánus rántott „hal")

Hozzávalók: 2 db közepes méretû patisszon, 1 fej vöröshagyma, teljes õrlésû kenyérbõl készült zsemlemorzsa, kukoricaliszt, 2 ek keményítõ, tengeri só, víz, olaj a sütéshez.

Elkészítése: a patisszonokat meghámozzuk, félbevágjuk, a közepét, a magokkal eltávolítjuk és 1 cm széles szeletekre vágjuk. Így olyan alakú darabokat kapunk, mint a pontyszeletek. Egyesével besózzuk, és úgy helyezzük õket egymásra, hogy közéjük vöröshagyma szeleteket rakunk. Így hagyjuk egy órát pihenni, majd kukoricalisztbe forgatjuk, ahonnan a hideg vízben oldott keményítõbe kerül, végül a zsemlemorzsába. Kézzel alaposan rányomkodjuk és bõ forró olajban kisütjük. Szalvétára, vagy fehérkenyér szeletekre szedjük (a felesleges olaj eltávolítása érdekében) és petrezselymes burgonyával, és csírás paradicsomsalátával fogyasztjuk. A vöröshagymás pácolás a hal ízére emlékeztetõ hatást eredményez.

„Húsleves" tökbélbõl

Hozzávalók az alapléhez: egy nagyobb fõzõtök teljes bele, 1 kis fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma,1 csokor zöld petrezselyem, 1 tk lestyán, 2-3 ek Vegamix, 5-6 db egész bors,1,5 tk tengeri só. A leveshez: 3 db sárgarépa, 3 db fehérrépa, 1 szál zellerlevél (vagy egy pici gumó), tönkölydara, víz, keményítõ.

Az alap elkészítése: 2 liter vízben tegyük fel fõni az összes zöldséget, forraljuk fel, majd lassú tûzön fõzzük puhára, majd szûrjük le. A leves elkészítése: a leszûrt alapléhez adjuk hozzá a megtisztított, felkarikázott gyökérzöldségeket, a zellert és fõzzük meg. Addig a tönkölydara, víz és keményítõ segítségével készítsünk kemény grízgaluska tésztát. A forró levesbe szaggassuk bele és fõzzük addig, amíg megpuhul.

Varga Sándor természetgyógyász tanár
Tamási Zsuzsa

Homoródalmás
Testvérközségünk

Hírek