|
Mottó:"Amíg fiatalok vagyunk, bonyodalmak dzsungele a lelkünk. Ahogy öregszünk, egyszerûsödünk." Graham Greene
Október, a rendrakás, a szüret és a betakarítás hónapja. Elnevezései: Õszhó,
Magvetõ hava, Mindszent hava. A nap már késõn kel és akkor nyugszik, amikor a
legtöbb munkahelyen a munkaidõnek vége van. Az idõjárás is csípõs, de a hónap
elsõ felében még elõfordulhat hosszabb ideig tartó szép csendes õszi meleg, bár
inkább az esõs idõ a jellemzõbb.
A hónap fõ tevékenységei: a szüret lebonyolítása, a betakarítás befejezése, a
kukoricafosztás megkezdése. Idézet egy régi kalendáriumból: „Télre lisztet
õrletünk. A száraz takarmányokra való átállás az állatoknál fokozatosan
történjék. A kimustrált ökröket hízóba fogjuk. Ludak tömésének most van fõideje.
A tökéletesen érett szõlõ szüretelését megkezdjük, s a borkészítés nemes
tudománya szerént a legnagyobb gonddal járunk el. Jó idõre mutat, ha Júdás
napján a harmat hevenyében felszárad, rossz idõre, ha délig locsos marad a
fû."
Kalendárium 4. Assisi Szent Ferenc napja Assisi Szent
Ferenc a ferences rend megalapítójaként hirdette az evangéliumi szegénységet,
alázatosságot, irgalmasságot. Ezen a héten szokás volt kanászostorral
durrogtatni a hegyen a gonosz szellemek elûzésére, és ez az idõ volt a
legalkalmasabb a vetésre, a szüret kezdetére.
15. Teréz napja A katolikus egyház egyik legnagyobb nõi
szentje Szent Teréz. Dologtiltó napot jelentett az asszonyoknak, nem moshattak,
még kenyeret sem süthettek. Sokfelé szüretkezdetet jelentett.
20. Vendel napja Állatvédõ szent, a pásztorok
védõszentje. Szent Vendel ír királyfi - a legenda szerint - római remetéskedését
követõen egy gazdag ember nyáját õrizte. Ennek alapján õt a pásztorok
védõszentjeként tisztelik. Ezen a napon nem fogták munkára az állatokat, és
vásárra sem vitték. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. A templomból körmenettel
vonultak Szent Vendel szobrához, akit pásztoröltözetben, lábánál kutyával és
báránnyal ábrázoltak. Vendel társulatokat, vallási egyesületeket hoztak létre a
gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.
21. Orsolya napja Orsolya nap sokfelé a szüretkezdés
ideje. A hajdúsági pásztorok e nap idõjárásából a télre vonatkozóan
következtettek. Ha szép idõ volt, akkor szép telet vártak.
26. Dömötör napja „Ha van Dömötör, akkor a juhásznak
számolni köll." Dömötör a keleti egyház szentje volt, aki vértanúhalált halt. Az
ország keleti részében a pásztorok védõjeként ismert. A szegedi fõtéren áll a
Dömötör-torony. A napot „juhászújévnek" is nevezik, mert ezen a napon
számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát. Az Alföldön
ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat rendeztek.
Juhásztort, juhászbált rendeztek a Hortobágyon, és Szegeden is. E napon a
juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást fõztek, a juhászfeleségek bélest
sütöttek. Ez volt a bezáró mulatsága a juhászévnek.
E nap idõjárásából a télre következtetnek. Ha hideg szél fújt, kemény telet
jósoltak.
28. Simon - Júdás napja E naphoz kötõdik a Hegyaljai
szüret, és a kukoricafosztás, ez a kedvelt társas munka.
31. Farkas napja A reformáció ünnepe.
Ház körüli munkák
A veteményesben az õszi talajmunkálatokat elkezdhetjük. A
burgonyát száraz idõben ássuk ki, téli tárolásra. Az érett karós babot szedjük
le és szárítsuk. A tormát ássuk ki és vermeljük el. A hónap elsõ felében,
szedhetõ a sárgarépa, karalábé, cékla, zeller póréhagyma, spenót a második
felében, pedig a karfiol, fejes káposzta, petrezselyem. A pincét hozzuk rendbe
és szellõztessük. Lehetõleg esõzések elõtt ássuk fel a talajt (az egészséges
leveleket is beáshatjuk). Az erkélyen, balkonon készítsük fel növényeinket a
télre. A fagyra érzékeny virágok edényeit, a cserepet, a ládát fedjük be erõs
papírral, mert a föld, a gyökér átfagyhat! Vethetünk még petrezselymet tavaszi
szedésre. Magja a földben áttelelve, tavasszal a kora tavaszi vetést megelõzve
indul növekedésnek. A petrezselyemgyökér betakarításakor az elágazott, gyengén
fejlett, de nem fertõzött, sérült gyökereket olyan helyre rakjuk egy sorba,
friss, kórokozó nélküli homok közé, amely fagymentes és fényt is kap bõségesen.
Kiültethetjük az áttelelõ kelkáposzta palántáit is. A kései káposztaféléket -
ha már csak pár fej árválkodik a kertben - tövestõl szedjük fel, és a pincében
fejjel lefelé kössük spárgára, mint a száradó ruhát. Így nem fülled be, és
sokáig friss marad. A hagyomány szerint Orsolya napján kezdik el a káposztafélék
felszedését. Kisebb lehûléstõl a káposzta nem károsodik. Sõt a kelkáposzta és a
kelbimbó a gyenge fagy hatására lesz igazán édes és jóízû. A csicsóka az erõs
fagyokat is károsodás nélkül tûri. A sóska, a spenót, a téli saláta és a
petrezselyem fólia alatt egész télen szedhetõ.
A kiürült ágyásokba a hónap végéig vethetõ még sóska, spenót, áttelelõ
saláta, valamint tél alá vetéssel pasztinák, zöldborsó, petrezselyem, sárgarépa,
duggatható téli fokhagyma és téli sarjadékhagyma.
A gyógy- és fûszernövények - évelõ fátyolka, angelikagyökér, szappanfû,
lestyán - gyökereit októbertõl szedjük fel. A kiürülõ ágyások talaját szerves
trágyával és komposzttal javítsuk. A trágya kijuttatásánál már vegyük figyelembe
a vetésforgót is! A frissen trágyázott területet télire rögösen ássuk fel, hogy
a tápanyagok a mélyebb rétegekbe mosódjanak. Tavasszal kerüljön ide a
tápanyagigényes zeller, paprika, paradicsom, tökfélék, dinnyefélék,
káposztafélék és az uborka. Utánuk jól fejlõdik a fejes saláta, a spenót, a
borsó és a bab. Ezeket követheti a hagyma, a sárgarépa, a pasztinák és a
petrezselyem. A negyedik év a pihenés (ugaroltatás) ideje, amikor zöldtrágyának
alkalmas növényekkel hasznosíthatjuk a területet.
A gyümölcsösben, a fákat tisztogassuk, ápoljuk, a múmiákat
szedjük le. A hernyófogó övet a téli araszolók gyérítésére tegyük fel a fák
derekára, és november végéig hagyjuk fenn. A fertõzött növényi részeket, lombot
tüzeljük el. Szükség szerint permetezzünk.
Vadveszély ellen a törzseket és az alsó ágakat védõhálóval lássuk el. Érik a
körte, az alma, a birs, a mandula, a mogyoró, a dió. A dió és mandula tányérjait
hozzuk rendbe, hogy a termést könnyebben fölszedhessük. A mandulaoltványokat
ültessük el a gödörbe, mert tavasszal az összes gyümölcsfa közül a mandulafa
nedvkeringése indul elõször, és az õszi ültetés elõmozdítja az oltványok
megeredését. Lombhullás után az õszibarackfákat a tafrinás levélfodrosodás
megelõzése miatt réztartalmú szerekkel permetezzük le. Fontos õszi
tennivaló!
A téli alma és a körte szürete után már csak néhány gyümölcs - naspolya,
kökény, som, csipkebogyó - marad a fán. Ezek ízesebbek, édesebbek, ha az elsõ
fagyok után szedjük le õket. Ilyenkor azonban a gyümölcshús már puha, könnyen
romlik, ezért a begyûjtött termést gyorsan fel kell dolgoznunk, vagy még jobb,
ha frissen elfogyasztjuk.
Szüret után a gyümölcsfákat is tisztítsuk meg a sérült, beteg ágaktól,
gyümölcsmúmiáktól. Legjobb, ha a szerves anyagot (azaz a lehullott lombot)
mélyen a talajba forgatjuk, és a gyors lebomlást négyzetméterenként két-három
kilogramm istállótrágya, vagy érett komposzt hozzáadásával segítjük.
A szõlõben az új telepítést készítsük elõ. Érik még a
csemegeszõlõ. A borszõlõt szüreteljük.
Még utoljára nyírjuk, vagy kaszáljuk a gyepet, majd szórjuk be
komposzttal
Mit lehet kapni októberben a piacokon? Abból a széles
választékból, ami a piacon októberben kapható ezúttal a héjas
termésûek közül emeljünk ki néhányat. Az ember egyik legfontosabb
táplálékáról van szó, amit napjainkban sajnos csak sózva és pörkölve a TV elõtt,
vagy a mozikban hangos zörgések közepette fogyasztunk. Pedig ilyenkor már
enzimes formájuktól megfosztva elsõsorban felesleges kalóriatartalmuk az, ami
szerepet játszik. A bennük számottevõ mennyiségben elõforduló (koleszterin
nélküli) értékes fehérjék, a Ca, a Mg, a P, a B1, és B2 vitaminok, a
többszörösen telítetlen zsírsavak mind ideálissá teszik az emberi étrend
számára, de csak nyersen és só nélkül fogyasztva! Valamennyibõl lehet magtejet
készíteni, ami kiválóan helyettesíti a tehéntejet.
Mandula Nyugat-Ázsiából származó kisebb fa, vagy fa alakú
bokor. A mag fehérjetartalma magas, 27-28 %, szénhidráttartalma kb. 7 %. Sok
telítetlen zsiradékot tartalmaz, 50-52 %-ot. Zsírsavösszetételében az olajsav és
a linolsav dominál. Jelentõs a foszfor, a kalcium és a vastartalma. Jellegzetes
illatát egy ciántartalmú glikozid okozza, amely a keserû fajtákban nagyobb
mennyiségben található. Ez a gyomorsav hatására ciánhidrogén keletkezése közben
lebomlik. Felhasználási lehetõségei változatosak, de sajnos a bevezetõben
említett nem túlságosan hasznos formában. Zöld állapotban cukrozott gyümölcs,
likõr, befõtt készül belõle. A mag egészben, darabolva, vagy õrölve tészták,
töltelékek ízesítésére, sütemények díszítésére, marcipánkészítésre szolgál.
Sózva és pörkölve is forgalomba kerül. Kisajtolt olaja aranysárgás - barnás
színû, kellemes, dióra emlékeztetõ ízû.
Dió Perzsiából és Elõ-Ázsiából származó, hazánkban is
honos, kedvezõ körülmények között több száz évig is élõ fa. Ha a májusi fagyok
nem tesznek benne kárt, egy terebélyes fa egész évben elegendõ termést ad egy
átlagos család számára. Magas fehérje, szénhidrát és zsiradéktartalma miatt
jelentõs energiaértékkel rendelkezik. Nagy mennyiségben tartalmaz olaj-, és
linolsavat, ezért könnyen avasodik. Jelentõs kalcium, foszfor, B1-és
B2-vitaminforrás, de csak nyersen.
Csemegeként való fogyasztása mézzel történik, de fõleg tészták, sütemények,
torták töltelékeként, díszítéseként. Olaja világossárga, kellemes ízû, illatú
régebben hajszínezésre használták.
Mogyoró Erdeink és kertjeink gyakori cserjéje. Az
erdõkben a vad fajták, a házikertekben a nemesített változatok találhatók.
Kémiai összetétele hasonlít a dióhoz, de a mogyoró még több zsiradékot (kb. 63
%) tartalmaz. Emiatt igen könnyen avasodik, s rövidebb ideig tárolható.
Jellegzetessége az igen magas olajsav tartalom, amely a zsírsavak közt a 90 %-ot
is elérheti.
Nyersen és pörkölve is fogyasztják, sózott, vagy natúr formában. Nagy
mennyiséget dolgoz fel a cukrászipar marcipán, nugát, grillázs készítéséhez.
Tészták, töltelékek ízesítésére, sütemények díszítésére is használatos. Az
édesipar drazsék, desszertek elõállításához, táblás csokoládék dúsítására
alkalmazza. Olaja világossárga színû, kellemes szagú, étkezésre kiválóan
alkalmas.
Kesudió Szintén egy Dél-Amerikában õshonos fa termése. B1
vitamin, magnézium- és vastartalma igen magas. Natúr-, vagy sózott állapotban
fogyasztják, sütemények ízesítésére és kesuvaj készítésére is használják.
Táplálkozás és természetes élet II. rész
A múlt hónapban már beszéltünk a kozmoterápia alapjairól és Edmond Bordeaux
Székely munkásságáról. Folytassuk tehát a gondolatot októberben is.
Létezik olyan ember, aki a saját autójának üzemanyagába szándékosan homokot
kever, mert olyan jó hallani, amikor csikorog a gép? Vagy amikor meghallja, hogy
a motor ki-kihagy, azt mondja magában: „Ó ez nem olyan nagy probléma, majd
elmúlik magától!" Bizonyára nincs.
Pedig, amikor az ízületeink fájdalmasan jeleznek, akkor már olyan „homok" van
az emberi szervezetben, amit szándékosan, ráadásul az élvezet kedvéért kevertünk
az „üzemanyagunkba" - az ételünkbe. Akárcsak a „motor", a szív zavarainak elsõ
jelzéseinél - próbáljuk magunkat megnyugtatni azzal, hogy „Csak egy kicsit
túlhajtottam magam az utóbbi idõben, de majd rendbe jönnek a dolgok maguktól! Ha
nagyon súlyosbodik, legfeljebb elugrom a dokihoz, hogy nézze már meg." Nos,
ezzel sokan így vagyunk, de az autót már az elsõ rendellenes zajnál visszük az
autószerelõhöz (a modern ember szentháromságának egyik tagjához: ügyvéd -
könyvelõ - autószerelõ), mert tudjuk: minél elõbb avatkozunk közbe, annál kisebb
lesz a baj (és a javítás) költsége. Már pedig a költség az manapság szent dolog!
Annál kevésbé az, a saját szervezetünk, a saját életünk, azzal közel sem
foglalkozunk annyit, mint az autónkkal. Persze erre is megvan a válasz: „Az
autóm a munkaeszközöm! Ha az nem megy, akkor nem megy a „biznisz" kevés lesz a
pénz, jön a rettegett nélkülözés". Amikor feltesszük a következõ kérdéseket: „Ki
az, aki ezt az egész körforgást naponta mûködteti?" A válasz az lesz: „Persze,
hogy én!" azonban a következõ kérdés már kellemetlenebb: „Ki mûködteti majd, és
ki keresi meg a pénzt, ha a betegsége miatt elvész a munkaképessége? Ez a költõi
kérdés tipikus esete, mert mindenki tudja a választ, csak senki sem szeret vele
szembekerülni. Ha már ennyire kisarkította a mai élet, a mûszaki szemlélet, az
autó és a gépek szerepét (számítástechnika), akkor ezen a nyelven fogalmazzuk
meg: az életünk feladatainak elvégzéséhez a legfõbb „munkaeszközünk" mi vagyunk
saját magunk. Nos, ez az, amivel a legtöbbet kell törõdnünk, minden csak ez után
jöhet! Ezért ennek a „munkaeszköznek" az üzemanyaga mindenek elõtt a
legfontosabb a számunkra.
„Azzá válsz, amit megeszel!" Hányszor hallottuk már ezt? Szinte teljesen
elkoptatott közhellyé vált, pedig az ókortól kezdve számtalan nagy gyógyító
megfogalmazta ezt az örökérvényû igazságot. Mégis, nap, mint nap bemegyünk
valamelyik szupermarketbe és leemeljük a polcokról azokat a mesterséges
készítményeket, amiknek már semmi közük az ember alapvetõ táplálékául szolgáló
gabonákhoz, gyümölcsökhöz, zöldségekhez, magvakhoz. Miért? Mert jó az íze! A
XIX. - XX. század kémiai fejlõdése elhozta nekünk a „Kánaán"-t. Elemi részeire
bontottuk az élelmiszereinket, újra összeraktuk és az eredetinél finomabban,
szebben, felkerült a polcokra. A rendszerváltáskor 5-6000 fajta élelmiszer volt
kapható Magyarországon. Most, 15 évvel késõbb 60-80000! Ez szuper! -
mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy gyakran a több a kevesebb. Tudniillik, ezeknek
nincs más bajuk, mint az, hogy már nem tartalmaznak, az ember számára
egyedül megfelelõ, élõ anyagot. Nincs benne bioinformáció, lesilányult
kémiai anyaggá. Biológiailag értéktelen, halott étel, amelynek összetevõit a
szervezet testidegen anyagként érzékeli - tehát védekezik ellene! Ez azonban
csak egy határig lehetséges, utána jön az elkerülhetetlennek hitt betegség.
A mai kor embere soha nem látott árubõséggel, egyben soha nem látott
értékhiánnyal áll szemben. A nagyüzemi termelés (és nem csak a szocialista!)
tönkretette, kirabolta, elsavanyította a termõföldeket, a termények beltartalma,
tápértéke 20-90%-ot (!) esett vissza. A környezetszennyezés Magyarországon csak
1994 és 2004 között a 250-szeresére növekedett, (2004-es KSH adat), a hálózati
víz ihatatlan a „víztisztítás" következtében, a levegõ belélegzése már
tüdõkárosodást okozhat.
Elég szomorú perspektíva ez, de tény, amivel szembe kell nézni. Mi a kilátás,
hol a megoldás?
Roppant egyszerû és nem is olyan nagy „etwas", ráadásul már 2000 évvel
ezelõtt publikálták a lényegét. Illetve, egy akkor még csak szûk körben ismert,
ma már „jó nevû" szerzõ, Jézus adta át szóban, követõinek a természetes és
egészséges élet alapelveit. Sajnos szinte senki nem hallgatott rá (és nem csak
ebben!), ezért intelmei feledésbe merültek. Csak 19 évszázaddal késõbb a
vatikáni titkos levéltárban fedezte fel, fordította le az eredeti arámi nyelvrõl
és adta közé, hazánk egyik méltatlanul agyonhallgatott nagy fia Székely Jenõ,
(vagy ahogy a világ ismeri: Edmond Bordeaux Székely) „Az esszénus Béke
Evangéliuma" címmel.
Ebbõl is látható, hogy a probléma nem új keletû, 2000 évvel ezelõtt is élõ
volt már, pedig az õsi bölcsességek, mint pl. a Védák is megfogalmazták rá a
választ.
Vissza a természetes élethez. Nincs más út, a mai tévedés,
és járhatatlan, ez mindennap bebizonyosodik. Soha ilyen fejlett nem volt az
orvostudomány. Soha nem állt rendelkezésre ennyi és ilyen bonyolult mûszer,
gyógyító gép, gyógyszer - mégis, a betegek száma nemhogy csökkenne, egyre
nõ!
A változtatás életbevágó, elkerülhetetlen, és azonnal szükséges. Ráadásul
minden ember egyedi felelõssége, amit soha, semmilyen körülmények között
nem tolhat másra, akármilyen csábító is ez az út!
Testmozgás, sport Az október az utolsó olyan hónap,
amikor még kényelmes lehetõség van a szabadban való tartózkodásra és
testmozgásra. Hamarosan olyan rövidek lesznek a nappalok, hogy csak sötétben
végezhetjük a gyakorlatokat, leszámítva azon keveseket, akik napközben is
képesek a szabadidõ kérdését megoldani. Jobb mielõbb hozzászokni az otthon
elvégezhetõ gyakorlatokhoz (reggel ébredés után a szobaablakot jól kitárva
legalább negyedórát és este lefekvés elõtt. Amikor végleg beszorulunk, akkor
segítenek a Távol-Kelet fantasztikus test és egyben lélekedzõ módszerei, amirõl
akkor több szót ejtünk majd.
Szellemi, lelki (kulturális) táplálék Az õsz visszaszorít
bennünket lakásunk falai közé. Az iskolai kötelezettségek lekötik a gyermekeket,
a szülõket, pedig a munkájuk és gondjaik. A kevés szabadidõt kitöltik a
technikai eszközök, ezeken belül az egyik „legáldásosabb átok" - az internet! A
helyszûke miatt errõl most csak annyit, hogy ha van valami, amire érvényes a
mértékletesség szabálya, akkor ez az. Hiszen bárki tapasztalhatja áldását,
akkor, amikor szüksége van valamilyen információra, szinte bármi megtalálható
rajta. Ugyanakkor egyre több gyerek nõ fel ezen az „emlõn" és él virtuális
világban. A gyakorlati élet mindennapi apró „beavatásait" nem éli meg, ezért
félénk, visszahúzódó. A szülõ örül, ha a csemete otthon van, és nem csavarog,
nem drogozik, pedig ez is az! Sok gyermekpszichológus erõsíti meg, hogy a
kapcsolatépítésre képtelen gyerek hiába „chat-el" a fél világgal, a tényleges
találkozóktól (fõleg az ellenkezõ nemûektõl) fél. Ezt kompenzálandó, megnõ benne
az agresszivitás, amit azután a legváratlanabb helyeken vezet le, látszólag
értelmetlenül. Nagy tehát itt is a szülõ felelõssége. „Fogjuk kézen" a gyereket
és ezt is tegyük a helyére. Tanítsuk meg neki az értelmes eszközhasználat
(feladatorientált internet) csínját-bínját és ügyeljünk arra, hogy ne
uralkodhasson el felette. Álljon vissza a világ természetes rendje itt is: azaz
„nehogy a nyúl vigye a puskát!"
Receptek
Rántott szelet dióból (2 személyre) Hozzávalók:
15 dkg darált dió, 1 db (10 dkg) közepes, nyers, reszelt burgonya, 2 db
(12 dkg) zsemle, 2 ek szejtán, 3 ek teljes õrlésû liszt, 1 gerezd
(közepes) fokhagyma, 2 tk Vegamix, 1 tk szárított lestyán, 0,5 mk õrölt bors, 1
tk tengeri só, zsemlemorzsa, olaj a sütéshez
Elkészítése: áztassuk be a zsemlét, hámozzuk meg a burgonyát
és finom lyukú reszelõn reszeljük le. A diót daráljuk meg és a zsemlét
nyomkodjuk ki. Tegyük egy tálba õket, majd adjuk hozzá a szejtánt, a lisztet, a
fûszereket és a fokhagymanyomón préseljük bele a fokhagymát is. Gyúrjuk össze jó
alaposan, majd néhány percig pihentessük (kb. 15 perc).
Formáljunk belõle kis gombócokat, miközben megforrósítjuk az olíva olajat.
Dobjuk a gombócokat a zsemlemorzsába és tenyérrel lapítsuk szét, majd fordítsuk
meg és formázzunk belõle szeleteket. Forró olajban süssük szép pirosra mindkét
oldalát. Vigyázat: a rántott szelet eléggé felszívja az olajat, ezért szalvétára
szedjük ki. Tálalhatjuk rizzsel, burgonyával és friss salátával.
Kesudió majonéz
Az alapötletet a " Testkontroll 2." adta, egy kis átdolgozással a hazai
viszonyokra.
Hozzávalók: 0,5 dl = 30 g kesudió, 0,5 dl víz, 1 gerezd
fokhagyma, 1 mk tengeri só, 3 ek frissen csavart citromlé, 1 mk õrölt bors, 2 tk
gyümölcscukor, vagy méz, kb. 2 - 3 dl olívaolaj
Elkészítése: a kesudiót elõzõ este áztassuk be tisztított
vízbe. Másnap öntsük le róla az ázta-tóvizet és tegyük a turmixgépbe. Öntsünk
hozzá 0,5 dl tisztított vizet és addig turmixoljuk, ameddig sima krémes lesz.
Ekkor állítsuk meg a gépet és adjuk hozzá a sót, a borsot, a gyü-mölcscukrot
(mézet) és a citromlevet. Indítsuk el nagy fordulaton és nagyon lassan, eleinte
csak cseppenként, késõbb vékony sugárban adjuk hozzá az olíva olajat. Akkor van
kész, amikor már nem folyik és már elég krémes, de sajnos nem mindig sikerül
tökéletesre, ezért vigyázni kell az anyagok (szoba) hõmérsékletére.
Hûtõszekrényben legalább egy hétig eláll (3,5 - 4 dl). Salátára öntetként, vagy
franciasalátához, esetleg majonézes zöldségekhez (pl. zöldborsó) kiváló és
könnyen emészthetõ étel.
Kesudió krém
Hozzávalók: 3 - 4 dl kesudió majonéz, 150 g bio margarin, 2
tk szárított bazsalikom.
Elkészítése: a fenti mennyiségû és recept szerint készült
kesudió majonézhez keverjünk bio margarint és tetszés szerinti fûszereket (jelen
esetben bazsalikomot). Teljes õrlésû lisztbõl készült szendvicsre kenve kiváló
és könnyen emészthetõ étel, kb. 500 g
Varga Sándor természetgyógyász tanár Tamási Zsuzsa
|